Képek, egy olyan korból, amikor a megapolisz még nagyon más volt, és másról szólt.

A természetnek irgalmatlan ereje van, amivel nem vehetjük fel a harcot, bár próbálkozások vannak, teljesen nem tudjuk kordában tartani, kiszámíthatatlan, irányíthatatlan, azonban amilyen szeszélyes, olyan eszméletlenül szép jelenségeket is képes produkálni alkalom adtán. Mitch Dobrowner ennek a szépségnek a fotózására áldozza energiájának és tudásának nagy részét, igen látványos végeredménnyel.

A skandináv minimalizmus és a klasszikus étkezdés megjelenés szimbiózisából született a Coor arculata, melyet a Bold tervezett. A fekete-fehér, szürke-fehér mellett csak egy hangsúlyos színt alkalmaztak, azt sem nagy felületen, így lettek visszafogottak, mégis figyelemfelkeltőek az arculat elemei.

Mind álmodtunk már a súlytalanságról, lebegésről, azonban az emberiség viszonylag elhanyagolható százaléka tapasztalhatja meg a jelenséget a valóságban is. Denis Darzacq fotósorozata egy olyan világot kelt életre, ahol ez mindennapos jelenség, a maga könnyed, légies stílusában.

No nem kell megijedni, nem újabb járvány ütötte fel fejét, csak egy művészeti fesztiválra pöttyöztek tele egy utcát a studio vollaerszwart emberei fluoreszkáló korongokkal. A körökből jutott az épületek homlokzatára, az útburkolatra és még az emberek kezébe is.