Nem lenne jó valamit közösen csinálni, ami jól néz ki és egy kicsit mindenki beletett? De hogyan? Karina Smigla-Bobinski kitalálta. 

A grafikai tervezés világában az egyik legnehezebben elérhető tényező, hogy a grafikai elemeknek legyen lelke, tartalma, egyénisége (mea culpa). Hogy a „de szép”-en kívül érzelmeket keltsenek és ezáltal megmaradjanak a szemlélőben. Mostanság olyan gyorsan történik a tervezési folyamat, hogy a grafikusnak esélye sincs megérteni, megérezni a közvetíteni kívánt hatást...hogyan is tudná ábrázolni? 

Az emberi test egy
jól kitalált szerkezet,
sokkal többet kibír,
mint amire eredetileg terveztetett.

Rendkívül kemény,
de ha arra van szükség rugalmas,
egy dolog nem illik rá,
az, hogy unalmas.

Michael Jantzen-t nem hagyta a gondolat nyugodni,
mit is lehetne még belőle vizuálisan kihozni,
így kísérletezésbe kezdett
és megalkotta az önmagából kinövő kezet.

--

Manapság a hiperrealisztikus
a trend a számítógépes játékokban
de nem is olyan régen nem játszottunk
csak kettő dimenzióban.

Nem voltak azok rossz idők,
sokan szeretnek nosztalgiázni róla,
pedig az igaz játékkészítőknek ez nem volt több,
csak egy próba.

Christian Aslund köztéri objektumokat
használ felülnézetből,
hogy visszaadjon valamit ebből
az igencsak sajátos közegből.

--

A furgon az alapvetően közlekedési eszköz
de van pár olyan példány aminek köze sincsen ehhöz,
az El Camino Food Truck sem a logisztikában operál
Monterrey-ben az utcákon finomságokat kínál.

Alapvető jellemzői a változatos ételek és az egyszerűség,
vizuális megjelenésének alapja a felismerhetőség,
gondosan kitervelték a Savvy Studio kreatívjai
és nem bízták a véletlenre, kézzel dekorálták ki.

--