A képalkotási technológiák fejlődésével egyre tágulnak a lehetőségek, egyre több dolgot tudunk egyre gyorsabban és egyszerűbben elkészíteni, ugyanakkor ez a hatalmas fejlődés korlátoz is minket. Egyre nagyobb méretben tudunk egyre szebb színekkel printelni, egyre tartósabban és egyre jobban tudjuk utánozni a manuális technikákat digitálisan, így nincs szükség az effektív kézimunkára. Eszünkbe sem jut ceruzával, szénnel netán festékkel hozzáérni nyomtatott anyagainkhoz, pedig pont ettől lesz lelke egy-egy képnek. A törődéstől, a kézmozdulatoktól, a szabálytalan vonalaktól.

Teun Hocks pont emiatt alkalmaz két technológiát, először fekete-fehér fotókat készít, melyeket kinyomtat, majd pedig olajfestékkel rájuk dolgozik, hogy meglegyen a manapság oly fontos fotorealisztikus és a festményekre jellemző texturált hatásuk is. Az úriember nem mellesleg rendelkezik egy jó adag abszurd humorral is. Zseniális az összkép.